Joanna Duncombe: Mindig a közönségre is gondolok, amikor filmet nézek

Film- és tehetséggondozási szakember, a British Council vezető tanácsadója. Dolgozott az Independent Cinema Office-nál, valamint a London Short Film Festival programigazgatója volt. A Birds Eye View Films kreatív producereként közreműködött a nagysikerű Reclaim the Frame közönségfejlesztési program elindításában.

Korábban voltak kurátori feladataid. Amikor filmeket válogatsz, mik a legfontosabb szempontok?

Olyan műveket keresek, amelyek feszegetik a határokat, és szembemennek a konvenciókkal. A rövidfilmek terepet adnak a kísérletezésre, de nehéz igazán jól megcsinálni őket. Egy 10–15 perces időkeretben olyan alkotást létrehozni, amely hat az érzelmekre, vizuálisan izgalmas, és közben egy narratív ívet is bejár, valóban komoly kihívás. De amikor ez sikerül, a néző olyan katarzissal távozik, amit nehéz felülmúlni. 

Jelenleg tehetséggondozással foglalkozol. Mik szerinted a legfontosabb tulajdonságok, amivel egy filmesnek rendelkeznie kell?

Nehéz érvényesülni a szakmában, ezért a kitartás elengedhetetlen. Fontos, hogy hogyan használjuk a kínálkozó lehetőségeket, mert a rövidfilmek nem túl jövedelmezőek. És ott van még a kielégíthetetlen kíváncsiság, ami egy alkotói pálya alapját képezi. 

A Reclaim the Frame program marginalizált csoportok láthatóságát segít elő, és a közönség aktív részvételére is alapoz. Mesélsz kérlek ennek a felépítéséről?

Lényegében a filmek körüli a közösségépítésről, a párbeszédről és szolidaritásról szól. Mozikat és helyi közösségszervezőket vontunk be, hogy a filmek bemutatásakor programokat és beszélgetéseket szervezzünk, biztosítva az erős nyitóhétvégét és azt, hogy a filmek minél tovább műsoron maradhassanak. Ez a tapasztalat azóta is hatással van minden munkámra,  ma már mindig a közönségre is gondolok, amikor filmet nézek. Amikor pályakezdő filmesekkel dolgozom, sokat beszélgetünk arról, hogyan lehet egy film lényegét a különböző csoportoknak átadni. Az, hogy képesek vagyunk elképzelni, ők hogyan gondolkodnak, nagy segítség a filmeseknek abban, hogy jobban kifejezzék a szándékaikat.

Hogyan nézel egy filmet zsűritagként, kurátorként illetve „hagyományos” nézőként? Külön tudod választani ezeket a szerepet, amikor csak kedvtelésből nézel filmet?

Amikor teljes állásban kurátorként dolgoztam, azt vettem észre, hogy nem tudok leállni a filmek elrendezésén, kontextusba helyezésén való gondolkodással, még akkor sem, amikor csak szórakozásból néztem őket. Most, a tehetséggondozói szerepemben igyekszem minél több rövidfilmet megnézni. Imádom ezt a folyamatot: nemcsak hihetetlenül változatos, hanem pontos képet ad arról is, mi foglalkoztatja most a feltörekvő alkotókat, milyen új formai trendek jelennek meg, és vajon miért?

Mit vársz az idei Friss Hús nemzetközi versenyprogramjától?

Nagyon várom, hogy sok remek filmet lássak, találkozzak az elkötelezett és inspiráló alkotókkal, a közönséggel, és izgalmas, tartalmas beszélgetéseket folytassak a zsűritársaimmal.