A fókusz elsősorban azon volt, hogy hogyan lehet egy elsőfilmes projektet úgy pozicionálni, hogy az utat találjon Európában. Az eseménynek idén is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ad otthont.
A nap vezető mentora, Siniša Juričić producer - a horvát, szlovén és regionális koprodukciók egyik meghatározó alakja - világos keretet adott a munkának. Juričić általános célja a régió tehetséges alkotóit segíteni abban, hogy projektjeik nemzetközi kontextusban is versenyképesek legyenek.
Visszatérő üzenete egyszerű volt: öt perc pitchidő akkor nem kevés, ha minden mondat funkcióval bír. Legyen világos a történet magja, a vizuális koncepció, a gyártási ütemterv és az, hogy a projekt konkrétan milyen partnereket keres. Röviden összefoglalható pitch sorvezetője minden alkotónak hasznos lehet: ne ismételj, ne beszélj általánosságokban, és figyelj arra, hogy a testbeszéded alátámassza a mondanivalódat.
A résztvevők az egyes prezentációk után egymás projektjeit is összefoglalták, hiszen így derül ki igazán, mennyire érthető kívülről a pitch.
A beszélgetések természetesen a finanszírozásra is kiterjedtek: hol érdemes fejlesztési támogatást keresni, mikor indokolt a koprodukció, és hogyan kell elkezdeni a kapcsolatépítést. Juričić leggyakorlatiasabb tanácsa talán mégis az volt, hogy soha ne dolgozzanak ingyen. Hiszen a filmkészítés a forgatás előtt is, - vagy éppen akkor igazán - kemény munka: idő, szellemi energia, szakmai tudás és érzelmi befektetés összessége. Ha ezeknek nem tulajdonít jelentőséget az alkotó a fejlesztési szakaszban, az hosszú távon deriválja a filmszakmát. A projekt költségvetése nemcsak technikai tételekből áll, hanem abból a kreatív munkából is, amely megalapozza a film létezését. Az idő és az energia megtérülése a fenntartható alkotói pálya alapfeltétele.
Az első nap így nemcsak a prezentációkról szólt, hanem intenzív, strukturált közös gondolkodásról, amelyben a résztvevők aktívan elemezték és építően kritizálták egymás koncepcióját, illetve arról, hogyan lesz egy jó ötletből nemzetközi léptékű elsőfilm.